Ausztrál aktivisták nyilvánosságra hozták a tiltott weboldalak listáját a Wikileaks honlapján.
Azonban Björn Landfedlt professzor szerint ez csak árthat. legfőképpen az aggodalmas szülőknek okozhat álmatlan éjszakákat. Valamint úgy véli bárki felkerülhet erre a bizonyos listára, hiszen a listán szereplő linkek között találhatók pókeroldalakra, Wikipédiás szócikkekre utalók, sőt felkerült egy utazási iroda és egy fogorvos címe is.
Stephen Conroy távközlési miniszter szerint is a lista nyilvánosságra hozása csak akadályozza gyerekek szmára biztonságos internet kialakítását.
Sajnos nem sak az ausztráloknak kell megküzdeni ezzel a tiltólista problémával, mert ügyes keresgéléssel a thaiföldi, a dán és a norvég listák is fellelhetők a Wikileaks honlapján.
Forrás: http://www.origo.hu/techbazis/internet/20090319-rossz-linkek-16-millos-birsaggal-fenyegetozik-az-ausztral-cenzorhivatal.html
2009. március 23., hétfő
Húsz éves a World Wide Web!
Története
Húsz évvel ezelőtt, 1989. március 13-án Tim Berners-Lee , aki a Nukleáris Kutatások Európai Szervezeténél dolgozott , nyújtotta be „Javaslat az információmenedzsmentre” című tanulmányát, melyben felvázolta a világháló szerkezetét.
Erre azért volt szükség mert a CERN-ben dolgozó 8000 tudós kutatásait, hardver leírásait csak hosszas nyomozás után lehetett megtalálni. További problémák voltak még: a munkatársak gyakran váltakoztak, a számítógéppark eltérő gépekkel volt felszerelve, így azok nem voltak kompatibilisek egymással, ily módon értékes kutatási eredményeknek veszett nyoma a rendszerben. Berners-Lee eképp fogalmazta meg miért is érzi szükségesnek egy ilyen rendszer létrehozását:
„...egy általános információs hálózat kialakítására van szükség, ahol az információ megoszthatósága fontosabb, mint a látványos grafikai megoldások ... a cél a fontos adatok elérhetősége, így az információk halmaza elérne egy kritikus tömeget, ahonnan már vonzó lenne a résztvevők számára használata, és az információk halmazának bővítése...”
1990-re Robert Cailliau segítségével elkészült a Javslat az információmenedzsmentre második verziója, egy év múlva üzembe állt az első webszerver a CERN-ben. Ugyan ebben az évben indult el az első amerikai webszerver, amely Tim Berners-Lee szoftverét használta. És hogy került át az amerikai kontinensre? Paul Kunz segítségével, ő hozta magával Svájcból. 1993-ra már több mint ötszáz szerver működött az egész világon.
A WWW előnye
A World Wide Web jó tulajdonságai közé tartozik, hogy Berners-Lee böngészőjének segítségével, valamint a HTML-nyelv ismeretével könnyen lehetett weblapokat olvasni, illetve létrehozni. Nem csoda hát ha olyan hamar megnövekedett a honlapok száma.
Az érem másik oldala, avagy az első problémák
Berners-Lee a NeXT cég munkaállomását használta, ezért erre rendszerre alkották meg az első böngészőt. Az első igazi böngésző a Mosaic volt, amelyet az NCSA (National Center for Supercomputing Applications ) központban készítettek 1993-ban. Ebben a programban olyan újdonságok jelentek meg, mint a könyvjelzők, ikonok, gombok-címsor elrendezés. Egy év múlva már újabb böngszők is megjelentek, ilyen volt a Netscape, valamint az Microsoft Internet Explorer legelső verziója.
...és a magyarok?
Magyarországon az MTA SZTAKI-ban 1994 júliusában Kovács László hozta létre az első kísérleti WWW szervert és 1995-ben megnyitották az Intézeti szervert.
Hazánkban az internet 1995-től, azaz az első hazai internetszolgáltató megjelenésétől (Matáv) terjedt el szélesebb körben, előtte inkább csak a tudományos életben és a felsőoktatásban alkalmazták.
Húsz évvel ezelőtt, 1989. március 13-án Tim Berners-Lee , aki a Nukleáris Kutatások Európai Szervezeténél dolgozott , nyújtotta be „Javaslat az információmenedzsmentre” című tanulmányát, melyben felvázolta a világháló szerkezetét.
Erre azért volt szükség mert a CERN-ben dolgozó 8000 tudós kutatásait, hardver leírásait csak hosszas nyomozás után lehetett megtalálni. További problémák voltak még: a munkatársak gyakran váltakoztak, a számítógéppark eltérő gépekkel volt felszerelve, így azok nem voltak kompatibilisek egymással, ily módon értékes kutatási eredményeknek veszett nyoma a rendszerben. Berners-Lee eképp fogalmazta meg miért is érzi szükségesnek egy ilyen rendszer létrehozását:
„...egy általános információs hálózat kialakítására van szükség, ahol az információ megoszthatósága fontosabb, mint a látványos grafikai megoldások ... a cél a fontos adatok elérhetősége, így az információk halmaza elérne egy kritikus tömeget, ahonnan már vonzó lenne a résztvevők számára használata, és az információk halmazának bővítése...”
1990-re Robert Cailliau segítségével elkészült a Javslat az információmenedzsmentre második verziója, egy év múlva üzembe állt az első webszerver a CERN-ben. Ugyan ebben az évben indult el az első amerikai webszerver, amely Tim Berners-Lee szoftverét használta. És hogy került át az amerikai kontinensre? Paul Kunz segítségével, ő hozta magával Svájcból. 1993-ra már több mint ötszáz szerver működött az egész világon.
A WWW előnye
A World Wide Web jó tulajdonságai közé tartozik, hogy Berners-Lee böngészőjének segítségével, valamint a HTML-nyelv ismeretével könnyen lehetett weblapokat olvasni, illetve létrehozni. Nem csoda hát ha olyan hamar megnövekedett a honlapok száma.
Az érem másik oldala, avagy az első problémák
Berners-Lee a NeXT cég munkaállomását használta, ezért erre rendszerre alkották meg az első böngészőt. Az első igazi böngésző a Mosaic volt, amelyet az NCSA (National Center for Supercomputing Applications ) központban készítettek 1993-ban. Ebben a programban olyan újdonságok jelentek meg, mint a könyvjelzők, ikonok, gombok-címsor elrendezés. Egy év múlva már újabb böngszők is megjelentek, ilyen volt a Netscape, valamint az Microsoft Internet Explorer legelső verziója.
...és a magyarok?
Magyarországon az MTA SZTAKI-ban 1994 júliusában Kovács László hozta létre az első kísérleti WWW szervert és 1995-ben megnyitották az Intézeti szervert.
Hazánkban az internet 1995-től, azaz az első hazai internetszolgáltató megjelenésétől (Matáv) terjedt el szélesebb körben, előtte inkább csak a tudományos életben és a felsőoktatásban alkalmazták.
Érdekesség: az első magyar homepage.
Forrás:http://www.ok.hu/katalogus?q=H%C3%BAsz+%C3%A9ves++a+World+Wide+Web-origo&mode=1&hol=1
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)